A Veresegyházi Hagyományõrzõ Népi Együttes 1990-ben alakult.

A többgenerációs együttesnek 50 tagja van. A legfiatalabb 9 éves, a legidõsebb 73 éves.

 

Veresegyház az alsó Rákos mentéhez tartozó magyar település. Dalai, táncai, népszokásai alapján leginkább a nyugati palóc dialektushoz tartozónak tekinthetjük.

 

Táncok:

A XX. század elején a táncmulatságok állandó táncai közé tartozott a tánckezdõ verbunk. Jellemzõje a táncszünetben karikázó nõk improvizatív körültáncolása lépõ, bokázó figurákkal, melyet ritkán csapással díszítenek. A legények kötetlenül is táncolhatják a verbunkot, ennek a színhelye azonban nem a kocsmai mulatság, hanem annak bevezetõje, amikor a legények végigtáncolják a falu utcáit, tánccal, nótázással hívogatva a mulatságba a falu fiatalságát.

A táncmulatság szünetében körben énekelõ lányok, asszonyok szinte a mai napi megõrizték a karikázó hagyományát.

Lassú csárdásuk a nyugati dialektushoz tartozó palócság csárdásával azonos, friss csárdása leginkább a szomszédos Galga mente „bukós” táncával rokon.

Korábban táncolták a mulatságokat bevezetõ és záró, valamint leginkább lakodalmi menettáncként funkcionáló marsot.

Eszközös táncok közül csak a lakodalmi párnatánc maradt fenn.

 

Viselet:

A férfiak viselete azonos a környezõ palócság leegyszerûsödött viseletével. A fekete nadrág, mellény, kalap, csizma és a fehér ing, a télen viselt fekete kabát csak igen kevéssé tér el a környezõ vidékek férfiainak ruhadarabjától.

A nõi viselet igen gazdag, változatos. A különbözõ korosztályok az évkör ünnepeinek megfelelõ színen, anyagában, szabásában különbözõ ruhadarabokból áll.

A nyári viseletre leginkább jellemzõ a szûk ujjú blúz, hozzá a szoknya színéve harmonizáló pruszlik, a viselõ korához illõ színes (piros, zöld, rózsaszín, stb.) szoknya. Kiegészítõként szintén színes (fehér, kék) harisnya, fekete csatos cipõ. A hajban lévõ szalag és a kaláris színe is az adott ruhadarabok színétõl függ.

Õszi, téli és a böjti idõszak viseletére a színek sötétedése, az anyagok vastagabbá válása jellemzõ.

 

Mûsorok:

A Veresegyházi Hagyományõrzõ Népi Együttes csak saját néphagyományaiból merít. Koreográfiáik évköri sorrendben a következõk:

- Szent Család járás és betlehemezés

- Disznótoros mulatság

- „Jöttünk köszönteni…” (István napi köszöntés)

- Farsangi asszony- és férfimulatság

- Farsangi táncmulatság

- Májusfaállítás

- „Regrutasorozó” (népszokások sorozáskor, bevonuláskor)

- Veresegyházi lakodalom

 

Mûvészeti vezetõ: Széphalmi Zoltán

a Népmûvészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús és Fülöp Ferenc díjas táncos

 

Együttesvezetõk: Hibó Józsefné és Fekete Ferencné

Az együttes állandó zenekara a Fix-Stimm zenekar

 

A Veresegyházi Hagyományõrzõ Népi Együttes három alkalommal nyerte el egymás után a „Kiválóan Minõsült” címet: 1988 Sárospatak

2000 Gyöngyös

2002 Százhalombatta

Így 2003-ban megkapta a „Muharay” díjat is.

Az együttes 5 tagja kapta meg a „Fülöp Ferenc” hagyományõrzõ szólótáncos díjat.

 

Az együttes alapítója, Hajdi Józsefné Margit néni a sok évtizedes áldozatos és lelkiismeretes munkájáért a Magyar Köztársaság Aranyérdemkereszt kitüntetettje. Nevéhez fûzõdik a Tájház létrehozása, amelynek épülete több, mint 100 éves és az együttes tagjai segítségével rendezték be. Margit néni gyönyörû babákon mutatja be Veresegyház népviseletét, gyûjteményében a veresi népszokásokról ír. A környékbeli településekrõl hozzá járnak hímzés elõrajzolásért, ingváll varratásért, kendõ köttetéséért.

 

A helyi és környékbeli mûsorokon kívül az együttes részt vett külföldi fesztiválokon is. Többek között: Németországban München Sneeberg

Erdélyben Atyhán

Szlovákiában Sáró, Nyitra, Ipolyszakállos

Észtorszában Tallin, Jögeva megye

 

 

Fenntartó:

2112 Veresegyház, Köves út 14.

Telefon: 28/385-347

Adószám: 18071517-1-13

 

2112 Veresegyház, Pacsirta u. 48.

Tel.: 28/589-831

Fax: 28/589-830