Boldogi Hagyományőrző Csoport

Az együttes 2002-ben alakult újjá Nagy György vezetésével. Fenntartója az Ujváry Ferenc Mûvelõdési Ház. A több korosztályt magábafoglaló csoport létszáma: 25 fõ

Állandó kísérőzeneka nincs, gyakori kísérõk:
- Sodrás Népzenei Kisegyüttes, Szolnok
- Zagyva Banda, Tura

Boldogot elsõsorban színpompás, gazdag népviselete és fehér hímzése tette ismertté, amit a gyöngyösbokrétások fellépései során ismert meg az ország. A népi kulturában (népnyelv, jeles napok, népszokások, népviselet, táplálkozás) fõként a palóc vonás érvényesül, de nógrádi és Galga menti vonások egyaránt fellelhetõk. Ugyanakkor szoros szálak fûzik a Jászsághoz is (gazdálkodás, vásározás).

A boldogi viselet már a bölcsőben sajátos volt, s a gyermek, késõbb felnőtt életkorától, az alkalmaktól függően változott.
Legdíszesebb viseletei a felnõtt nõknek voltak, közülük is a menyasszonyi ruhát díszítették a leggazdagabban.
A boldogi mintájú, lapos hímzésû selyemkendõ és a fehér lyukhímzésû vállkendõ még ünnepélyesebbé tette az amúgy is különleges viseletet.

A település zártságából adódóan sok néphagyomány még ma is él, egy részét viszont újragyûjtötték, színpadra dolgozták.
A gyöngyösbokrétások bemutatóiból vált ismertté a mártogatós, mint helyi tánc.
Az MTA archívumában is megtalálható a ’70-es években megörökített, a még élõ gyöngyösbokrétások rezesbandával kísért tánca. Ez a felvétel az utóbbi idõkben a helyi csoportok számára is fontos forrásanyag.
A hagyományõrzõ csoport újból betanulta, színpadra állította az alábbi néphagyományokat: fonó, fosztó, májfaállítás, lakodalmas, toborzó, szentcsaládjárás, betlehemes. A környékbeli hagyományörzõ rendezvényeken rendszeresen fellépnek. Rangosabb fellépések: Eger, Bag, Csömör.
A néphagyományok bemutatása mellett a viseletbemutatókon is szívesen mutatják be Boldog népmûvészetét.
A csoport együttmûködik a Boldogi Huszár és Hagyományörzõ Egyesülettel.