2011. november 25-én az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága felvette a Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterére a táncház módszert, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modelljét.

A táncház módszer a szellemi kulturális örökséget komplexen (zene, tánc, költészet, szokás, kézművesség stb.), szórakozási-, közösségi-, művelődési alkalomként kínálja a ma embere számára úgy, hogy az élő helyi kultúrát más kulturális közegbe emeli.

A folklórkutatás, oktatás, közművelődés és művészi tevékenységek együttműködéséből, a szellemi kulturális örökség értékeinek közvetítésére jött létre. A módszer lényege, hogy az örökségelemeket közvetlenül a helyi közösségek élő gyakorlatából és archív forrásból meríti, miközben folyamatosan együttműködik a kutatókkal, tudósokkal.

A résztvevőktől aktivitást igényel, közösségi élményt ad. Ezáltal közösségeket teremt és tart fönt társas szórakozási, művelődési lehetőségeivel. A közvetlen módon, gyakorlatban is megismert kulturális örökség beépül a résztvevők mindennapjaiba, így ők az örökség hordozójává, továbbadójává, újratermetőjévé válnak.

Az 1970-es években Budapesten kibontakozott mozgalom 2012-ben lesz 40 éves.

A felterjesztési dokumentáció összeállítását a szellemi kulturális örökség egyezmény hazai szakmai feladatait koordináló Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) végezte 2010 tavaszán a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottság döntési javaslata alapján. Ennek során az Igazgatóság munkacsoportot hozott létre, amelyben több intézmény, szervezet és a táncház-mozgalommal foglalkozó szakember vett részt és segítette tanulmányok írásával, szakértéssel, tanácsadással, nyilatkozatok beszerzésével a közös munkát. (A munkacsoport tagjai: Hagyományok Háza, Táncház Egyesület, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, MTA Zenetudományi Intézet, MTA Néprajzi Kutatóintézet.)

2011 november végén az évi rendes ülését Balin (Indonézia) tartó Kormányközi Bizottság tárgyalta a tavaly erre a listára beérkezett 12 jelölést, ezen belül a magyarországi felterjesztést is. A Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe felvett tevékenységet, programot, projektet az UNESCO mint a megőrzés modell-értékű módszerét terjeszteni fogja. Ehhez a szellemi kulturális örökség divízió módszertani kézikönyv összeállítását kéri majd a benyújtó Részes Államtól. Az anyag összeállítása érdekében az Igazgatóság újra szakértői munkcsaoprtot fog alakítani, melynek első találkozója november 30-án lesz a Skanzenben.

Beszélgetés Sebő Ferenccel a Lánchíd Rádióban a felterjesztés Mo.-i bejelentésén, 2011. november 25-én.