Muharay Elemér Népművészeti Szövetség

Tolna megye

Tolna megye legnevezetesebb néprajzi tája a Sárköz. A név valamikor, a vízszabályozások előtt a mainál nagyobb jelentőségű Sárvíz és a Duna közé eső vidéket jelentette. Ez szűkebb értelemben öt református falu (Alsónyék, Báta, Decs, őcsény és Sárpilis) lakóit jelenti, akik török hódoltság után betelepülő, főleg katolikus szomszédjaikat nem tartották „igazi sárközieknek”. Tágabban viszont jóval nagyobb tájegység egymáshoz sokban hasonlatos kultúrájú községeit fogja össze a Duna és Sió mentén elhelyezkedőktől egészen a baranyai Mecsek északi lejtőinek lakosságáig. Mivel a Duna másik, bal partján lakóknak a népművészete is mutat az ittenihez hasonló vonásokat, sőt egyes falvak a jobb partiakkal szoros, gyakran rokoni viszonyban is vannak, az u. n. Kalocsai Sárközzel szemben a jobb partit Tolnai Sárköznek nevezzük.
Ez a kulturális-földrajzi közösség a történelem során is jelentkezett. Ismert az a régi mondás, amit a világot járt, sokat látott emberre alkalmaznak: „bejárta Tolnát, Baranyát”. A késő középkorban, a török hódoltság előtt ezen a területen polgárias, mezővárosias jellegű paraszti kultúra virágzott, kihasználva a Duna és más közlekedési útvonalak által biztosított szállítási lehetőségeket, a vizek bőséges halállományát mesterséges vízrendszerrel, halastavakkal is gyarapítva. A kövér legelőkön marhanyájakat járattak, amelyeket aztán Németországba, Észak-Itáliába hajtottak eladni. A jómódú sárközi paraszt-polgárok hangsúlyos szerepet játszottak Dózsa György parasztháborújában is, vagyonuk mellé szabadságjogokat követleve.
Ezt a fejlődést a török uralom derékba törte. A Budára vezető hadiút közelsége menekülésre, bujkálásra kényszerítette az őslakókat, sok település elpusztult, de a lakosság az egykori „Nagy Sárköz - Dunamente” területének néhány pontján túlélte a 18. század elejéig zajló háborúskodásokat. A fennmaradt néptöredékek ezután is fenntartották összetartozásuk tudatát, egymás között házasodtak, a „kis-sárköziek” hagyományosan a zengőaljaiakkal.
Andrásfalvy Bertalan szavaival: „egy elsüllyedt földrész hegycsúcsai, melyek szigetként még kimagasodnak a tenger vizéből”.
Tolna megye hagyományőrző népi kultúráját vizsgálva nem szabad megfeledkezni a 18. századtól betelepült, elsősorban a Völgységben élő németségről és a 20. század közepén ide telepített, szintén 18. századi, erdélyi kulturális elemeket őrző bukovinai székely telepesekről sem.
Tagjaink Tolna megyében:
Alsónyéki Hagyományőrző Együttes Alsónyék
Bátai "Sárköz" Néptánc Együttes Báta
Felvidék Néptánc Egyesület Bátaszék
Bogyiszlói Hagyományőrző Együttes Bogyiszló
Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége Bonyhád
Kränzlein Néptáncegyesület Bonyhád
Bölcskei Néptánc Egyesület Bölcske
Csillagrózsa Táncegyüttes Decs
Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Együttes Decs
Gyöngykoszorú Hagyományőrző Tánccsoport Döbrököz
Vadrózsa Népi Együttes Dunaszentgyörgy
Forgatós Néptánc Együttes Fácánkert
Hőgyészi Székely Kör Bokréta Néptánccsoportja Hőgyész
Izményi Székely Népi Együttes Izmény
Sebestyén Ádám Székely Társulat Kakasd
Mórágyi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes Mórágy
Nagymányoki Hagyományőrző Együttes Nagymányok
Bogár István Hagyományőrző Egyesület Őcsény
Pörbölyi Hagyományőrző Együttes Pörböly
Sárpilisi "Gerlice-madár" Hagyományőrző Néptánc Egyesület Sárpilis
Sióagárdi Hagyományőrző Együttes Sióagárd
Tolna Megyei Általános Művelődési Központ Szekszárd
Teveli Fiatalok Egyesülete
Bukovinai Székely Hagyományőrző Tánccsoport
Tevel
Tolna-Mözsi Székelyek Baráti Kör és Néptánccsoport Tolna-Mözs
Zombai Hagyományőrző Népi Együttes
Zomba