Kérjük, támogassa Szövetségünk működését adója 1%-val! Köszönjük!
Adószámunk: 19635394-1-41
Tolna megye
Tolna megye legnevezetesebb néprajzi tája a Sárköz. A név valamikor, a vízszabályozások előtt a mainál nagyobb jelentőségű Sárvíz és a Duna közé eső vidéket jelentette. Ez szűkebb értelemben öt református falu (Alsónyék, Báta, Decs, őcsény és Sárpilis) lakóit jelenti, akik török hódoltság után betelepülő, főleg katolikus szomszédjaikat nem tartották „igazi sárközieknek”. Tágabban viszont jóval nagyobb tájegység egymáshoz sokban hasonlatos kultúrájú községeit fogja össze a Duna és Sió mentén elhelyezkedőktől egészen a baranyai Mecsek északi lejtőinek lakosságáig. Mivel a Duna másik, bal partján lakóknak a népművészete is mutat az ittenihez hasonló vonásokat, sőt egyes falvak a jobb partiakkal szoros, gyakran rokoni viszonyban is vannak, az u. n. Kalocsai Sárközzel szemben a jobb partit Tolnai Sárköznek nevezzük.
Ez a kulturális-földrajzi közösség a történelem során is jelentkezett. Ismert az a régi mondás, amit a világot járt, sokat látott emberre alkalmaznak: „bejárta Tolnát, Baranyát”. A késő középkorban, a török hódoltság előtt ezen a területen polgárias, mezővárosias jellegű paraszti kultúra virágzott, kihasználva a Duna és más közlekedési útvonalak által biztosított szállítási lehetőségeket, a vizek bőséges halállományát mesterséges vízrendszerrel, halastavakkal is gyarapítva. A kövér legelőkön marhanyájakat járattak, amelyeket aztán Németországba, Észak-Itáliába hajtottak eladni. A jómódú sárközi paraszt-polgárok hangsúlyos szerepet játszottak Dózsa György parasztháborújában is, vagyonuk mellé szabadságjogokat követleve.
Ezt a fejlődést a török uralom derékba törte. A Budára vezető hadiút közelsége menekülésre, bujkálásra kényszerítette az őslakókat, sok település elpusztult, de a lakosság az egykori „Nagy Sárköz - Dunamente” területének néhány pontján túlélte a 18. század elejéig zajló háborúskodásokat. A fennmaradt néptöredékek ezután is fenntartották összetartozásuk tudatát, egymás között házasodtak, a „kis-sárköziek” hagyományosan a zengőaljaiakkal.
Andrásfalvy Bertalan szavaival: „egy elsüllyedt földrész hegycsúcsai, melyek szigetként még kimagasodnak a tenger vizéből”.
Tolna megye hagyományőrző népi kultúráját vizsgálva nem szabad megfeledkezni a 18. századtól betelepült, elsősorban a Völgységben élő németségről és a 20. század közepén ide telepített, szintén 18. századi, erdélyi kulturális elemeket őrző bukovinai székely telepesekről sem.
Tagjaink Tolna megyében:
| Alsónyéki Hagyományőrző Együttes | Alsónyék |
| Bátai "Sárköz" Néptánc Együttes | Báta |
| Felvidék Néptánc Egyesület | Bátaszék |
| Bogyiszlói Hagyományőrző Együttes | Bogyiszló |
| Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége | Bonyhád |
| Kränzlein Néptáncegyesület | Bonyhád |
| Bölcskei Néptánc Egyesület | Bölcske |
| Csillagrózsa Táncegyüttes | Decs |
| Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Együttes | Decs |
| Gyöngykoszorú Hagyományőrző Tánccsoport | Döbrököz |
| Vadrózsa Népi Együttes | Dunaszentgyörgy |
| Forgatós Néptánc Együttes | Fácánkert |
| Hőgyészi Székely Kör Bokréta Néptánccsoportja | Hőgyész |
| Izményi Székely Népi Együttes | Izmény |
| Sebestyén Ádám Székely Társulat | Kakasd |
| Mórágyi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes | Mórágy |
| Nagymányoki Hagyományőrző Együttes | Nagymányok |
| Bogár István Hagyományőrző Egyesület | Őcsény |
| Pörbölyi Hagyományőrző Együttes | Pörböly |
| Sárpilisi "Gerlice-madár" Hagyományőrző Néptánc Egyesület | Sárpilis |
| Sióagárdi Hagyományőrző Együttes | Sióagárd |
| Tolna Megyei Általános Művelődési Központ | Szekszárd |
| Teveli Fiatalok Egyesülete Bukovinai Székely Hagyományőrző Tánccsoport |
Tevel |
| Tolna-Mözsi Székelyek Baráti Kör és Néptánccsoport | Tolna-Mözs |
|
Zombai Hagyományőrző Népi Együttes
|
Zomba
|
