2018. január 16. kedd, Gusztáv
Keresés:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, mint nevéből is kiderül több történelmi vármegyénk részeinek egyesítéséből jött létre. Ennek megfelelően számos néprajzi csoportot, tájegységet is magában foglal.

A Felvidék és az Alföld határvidékén fekvő terület katolikus lakóit a környező reformátusok "matyók”-nak csúfolták. A gúnynév mára becézővé finomult. A három matyó település, vagyis Mezőkövesd, Szentistván és Tard lakossága ma már azon vitatkozik, hogy melyikük az „igazi matyó”. Az elnevezés a Mátyás név Matyók formájú becézésére vezethető vissza. A hagyomány szerint azért sok itt az ilyen keresztnevű férfi, mert így emlékeznek meg Hunyadi Mátyás királyról, akitől első városi kiváltságaikat kapták.

 

A török hódoltság alatti pusztulást, menekülést és visszatelepülést követően a matyó falvak jómódra tettek szert a környéken lévő, akkor még lakatlan területek bérletével, amelyeken jól jövedelmező marhatenyésztést folytattak. E lehetőség megszűntével a jómód is eltűnt, de annak emlékéből származó büszke öntudatuk arra késztette a matyókat, hogy a reprezentatív külsőségek fenntartásával, hangsúlyozásával és gyakran túlzásba vitelével igyekezzen megőrizni az egykori gazdagság látszatát. Ez vezetett a híres-nevezetes matyó népviselet kialakulásához is, amelynek anyagi, financiális hátterét idegen földön, az Alföldön, vagy a mezőföldi uradalmakban végzett summáskodással, gyakran fél évig is eltartó, bérért és terményrészért vállalt idénymunkával kellett előteremteniük. Ennek a helyzetnek a visszásságával, a „cifra nyomorúsággal” maguk is tisztában voltak. Azt mondogatták, nem kevés öngúnnyal, hogy: „hadd korogjon, csak ragyogjon!”.

 

A matyók népi kultúrája átmenetet képez a felvidéki palócoké és az alföldi népcsoportoké között. Településrendjük és viseletük inkább dél felé, míg egykor nagycsaládokba és hadakba rendeződő társadalmi életük, folklórjuk inkább észak felé mutat.

 

Tokaj-Hegyalja földrajzi vidékek, történelmi országrészek és néprajzi tájak határán fekszik. Az Alföldi Felső-Tiszavidéki része itt találkozik a Felvidékkel, a Partium erdélyies kultúrája az Északi Középhegységgel. A török hódoltság idején a terület a Habsburg királyi Felső Magyarország, az Erdélyi fejedelemség és az Oszmán Birodalom határvidéke volt. Itt haladtak át a Bécset Moldvával, a Balkánt Lengyelországgal összekötő kereskedelmi utak.

 

A Hegyalját messze földön híressé tevő szőlőművelés az Árpád-korban beköltözött vallon-francia telepesek hagyatéka, de valódi, európai jelentőségre csak a 15. századtól jutott, a korábban vezető helyzetű szerémségi borvidék török uralom alá kerülése folytán.

 

Hegyalja határvidéki jellegének köszönhetően itt volt a Habsburg-ellenes kuruc szabadságküzdelmek központja is.

 

A Felvidék legnagyobb részét benépesítő palócság több kisebb néprajzi csoportra tagolódik. A Palócföld jellegzetes központi tája a Bél-medence vidéke Bélapátfalva központtal. Jóllehet a palóc terület kiterjedése vitatott, Bélapátfalvát joggal tekinthetjük a népcsoport bölcsőjének. A történelmi hagyomány szerint Szent László fogságba esett kun kalandozókat telepített le ide, s az ő megtérítésükre alapította az itteni apátságot. Egyes kutatók szerint ők voltak a későbbi palóc népcsoport ősei. Mások szerint a palócok a honfoglalókkal érkezett kabar törzsek leszármazottai.

 

A palóc név szláv eredetű („polovec”), síksági nomád népet jelöl. Később sokáig elutasított gúnynév volt. A helybelieket jellegzetes tájnyelvük miatt nevezték így az Alföld lakói, ahová aratni és más idénymunkára jártak, hogy kiegészítsék sovány földjeik termését.

 

Fő megélhetésüket az erdővel kapcsolatos munkák, a fejős juhászat és a környező bányák, ipari üzemek biztosították.

 

Néprajzi körökben máig vita folyik arról, hogy a Barkóságnak nevezett tájegység népe a palócok egyik legjellegzetesebb ága, vagy éppen ellenkezőleg, azoktól elkülönülő, sajátos etnikai csoport. Maga a barkó név a múltban lekezelő árnyalatú gúnynév volt.

Tagjaink Borsod-Abaúj-Zemplén megyében:
Domaházi Hagyományőrző Együttes
Domaháza
Tardi Hagyományőrző Együttes Tard

 

ELÉRHETŐSÉGEK

Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
Cím: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 22.
Tel/Fax:
+36-1-201-7931
Adószám: 19635394-2-41


ALAPSZABÁLYZAT
Támogassa szövetségünket adója 1%-val!
Új módszertani kiadványok
cheap jordan shoescheap jordan shoescheap jordan shoessac longchamp pas cher