2018. január 16. kedd, Gusztáv
Keresés:
Baranya megye
Az egyes néprajzi csoportok ritkán köthetők a történelmi, politikai fejlődés nyomán kialakult és máig alakulóban lévő közigazgatási egységekhez. Megyéink között mégis akadnak olyanok amelyek többé.kevésbé jellemzhetők a hagyományos kultúra szempontjai szerint is. Baranyára tulajdonképpen éppen az egységes kép hiánya, a sokszínűség a jellemző. Néprajzi szempontból nyugodtan tekinthetjük a magyarországi megyék „legtarkábbikának”.

A történelem során a magas színvonalú középkori műveltséget hordozó, fejlett kultúrájú aprófalvak rendszerét szinte teljesen megsemmisítette a török betörések sorozata, hiszen Baranya a Duna és a Dráva közötti helyzeténél fogva úgy az északi, Buda irányában, mint a nyugati, Graz és Bécs irányában vezetett hadjáratoknak az útjába esett. A hódoltsági időszak viszonylagos konszolidációját is újra meg újra megbolygatták az átvonuló seregek. A hegyekben, erdőkben túlélő kevés közösséget és a betelepülő délszláv lakosságot a 17. századi "felszabadító háborúk”, majd a kuruc, labanc, rác-szerb és német hadjáratok tovább pusztították.

A békésebb idők beköszöntével a megye újra telepítése sokfelől, sokféle kultúrájú népességet hozott a vidékre, amelyek az idők során sokmindent megőriztek régi hagyományukból, és tovább fejlődve sem hasonultak teljesen egymáshoz. Baranya megye néprajzi arculata ma is több kisebb táj vonásiaból áll össze. Folklórjukban, de még inkább tárgyi kultúrájukban, díszítőművészetükben jól elkülöníthetők a baranyai magyarság különböző nagyságú néprajzi csoportjai, amelyek néhány községtől akár 30-40 települést is magukban foglalhatnak.

Szigetvár és Pécs környéke, a Siklós-Drávaszögi táj, a baranyai Hegyhát hagyományai mind-mind sajátos színekkel gazdagítják a magyar néphagyományt. A Dráva menti Ormányság, középkori nevén Bőköz nagy múltú református kultúrája ugyan mára a vidékkel együtt elszegényedett, de ma sem hagyható ki a nevezetes magyar tájegységek névsorából. A múzeumok máig őrzik az itteni színes fa és csontfaragás tárgyait, az egykori fehér hímzés és a fehár gyász emlékeit.

A Zengőalján a törököt is átvészelt köségek egy régi, későközépkori népcsoport megmaradt szigeteit jelentik együtt a Tolna megyei Sárköz falvaival. Ebből adódnak a két terület sajátos házassági kapcsolatai, amelyek a nevezetes leányvásárokon realizálódtak, valamint díszítőművészetük hasonlatossága.

Külön kell említenünk azt a két magyar népcsoportot, amelyek a 2. világháború után kerültek Baranyába:
A bukovinai székelyek ősei a Habsburgok ellen fellázadó csíki menekültek voltak, akik előbb Moldvában bújdostak, majd Bukovinában telepedtek le. A 19. század végén több hullámban az akkori Magyarország különböző vidékeire kerültek. Vágül a háború után legnagyobb részüknek Tolna és Baranya lett az új hazája. Nagyrészt a 18. századi katolikus székely kultúrát őrizték meg. A későbbi divatok és kultúrális hatások őket már nem, vagy máshogy érték el, mint a többi magyar népcsoportot.

A moldvaiak, akiket régi gúnynevükeön csángókként szokás emlegetni szintén a 2. világháború után érkeztek ide a Kárpátokon túl eső hazájukból. Középkori elemeket őrző kultúrájuk szintén nagyjából mentes maradt az évszázadok során a más magyar csoportokra hatással lévő nyugati hatásoktól, ugyanakkor erősen hatott rájuk a velük együtt élő románság balkáni jellegű életmódja és hagyománya. Régies nyelvük, viseletük, zenéjük, táncaik, különlegesen régies népköltészetük csodálatra méltó színfoltja a magyar népi kultúrának.

A baranyai néphagyomány gazdagságát még teljesebbé teszi az itt élő nem magyar népcsoportok sokfélesége és viszonylag nagy száma. Különösen fontos megemlíteni a németek és a különböző délszláv közösségek szokásait, művészetét.


Tagjaink Baranya megyében:
Csángó Együttes - Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület
Egyházaskozár
Hidasi Néptánc Egyesület
Hidas
Hosszúhetényi Népi Együttes Hosszúhetény
Józsa Gergely Néptánc Egyesület Kozármisleny
Lippói Német Nemzetiségi Tánccsoport Lippó
Hagyományőrző Néptánccsoport Magyaregregy
Magyarhertelendi Néptáncegyüttes
Magyarhertelend
Lánycsóki Nemzetiségi Néptánccsoport Mohács
Mohács Nemzetiségi Néptánc Egyesület Mohács
Zengővárkonyi Hagyományőrző Együttes Zengővárkony
ELÉRHETŐSÉGEK

Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
Cím: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 22.
Tel/Fax:
+36-1-201-7931
Adószám: 19635394-2-41


ALAPSZABÁLYZAT
Támogassa szövetségünket adója 1%-val!
Új módszertani kiadványok
cheap jordan shoescheap jordan shoescheap jordan shoessac longchamp pas cher