2018. január 16. kedd, Gusztáv
Keresés:
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun megye déli része az egykori Bácska, vagy Bácskaság északi, a Szeged-Baja vonaltól délre, az országhatárig eltrülő részét foglalja magában. A Bácska nagyobbik része jelenleg Szerbiához, a Vajdasághoz tartozik

A vidék a középkotban a tatárjárás utáni időszakot leszámítva, gazdag és sűrűn lakott állattartó és gabonatermő táj volt. A török háborúk miatt azután a lakosság elpusztult, vagy északra menekült. A helyükön gyér délszláv népesség települt meg. A kuruc idők után kezdődött ujra a magyarság letelepedés. Az új lakók az ország legkülönbözőbb részeiről érkeztek, a Dunántúlról éppúgy, mint a Jászságból, vagy a Felvidékről. Mellettük ma is itt él a délszláv nemzetiség.

Kalocsa már az Árpád-házi királyok korában egyházi központ volt. A török betörés ezt a központi szerepet megszüntette, a város jelentőségét csökkentette, de a szinte teljes pusztulás Bovskay hajdúinak támadása hozta magával. A lakosság nem tűnt el. Részben a környező mocsrakban húzódott meg, majd a visszatérés után más területekről érkezett, részben délszláv elemekkel töltődött fel. Ez a fejlődés újabb lendületet kapott az érsekség visszaköltözésével.

A környező nagy területek jobb gazdasági kihasználása érdekében sajátos település rendszer jött létre: a szállások. A város és ezen szállások katolikus népét a környező, kalocsavidéki, duna-tisza-közi reformátusok „potáknak" nevezték, ami sértő gúnynévnek számított.

A város szállásoknak nevezett külső gazdasági telepei azután fokozatosan állandó lakhelyekké alakultak, önállósödtak, majd a 19. század és a 20. század fordulóját független községekké váltak Ezek a „ kalocsai" népi kultúra képviselői, természetesen a városban élő hagyományőrző rétegekkel együtt. Jellegzetes színers hímzésük, rövidszoknyás viseletük és táncéletük. A paprikatermesztés és a nők papucs-viselete minden bizonnyal a török időkre vezethető vissza. Sajátos, csak itt megtalálható népművészeti tevékenységük a színes, virágmintes falfestés, a „pingálás".

Kalocsavidék tágabb értelemben foglalja magában a várost környező vidéken lévő településeket, ideértve a református, nem kalocsai eredetű, de máig hagyományőrző falvakat is.

Területünkön jelentős német kisebbség is él.


Tagjaink Bács-Kiskun megyében:

"Bunjevačka zlatna grana" Kulturális Egyesület
Baja
Népi Együttes
Érsekcsanád
Kerektánc Hagyományőrző Egyesület Fajsz
Géderlaki Népművészeti és Kulturális Egyesület
Géderlaki Búzavirág Néptánc Egyesület
Géderlak
Hartai Hagyományőrző Kulturális Egyesület Német Nemzetiségi Táncegyüttese
Harta
Homokmégyi Hagyományőrző Együttes Homokmégy
Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület
Kalocsa
Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes
Kalocsa
Piros Rózsa Hagyományőrző Együttes
Kalocsa
Csajgorás Néptánc Együttes Kalocsa
Miske - Drágszél Hagyományőrző Néptáncegyüttes
Miske
Nemesnádudvari Német Nemzetiségi Tánccsoport Nemesnádudvar
Vaskúti Német Hagyományőrző Együttes
Vaskút
ELÉRHETŐSÉGEK

Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
Cím: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 22.
Tel/Fax:
+36-1-201-7931
Adószám: 19635394-2-41


ALAPSZABÁLYZAT
Támogassa szövetségünket adója 1%-val!
Új módszertani kiadványok
cheap jordan shoescheap jordan shoescheap jordan shoessac longchamp pas cher