Bács-Kiskun megye déli része az egykori Bácska, vagy Bácskaság északi, a Szeged-Baja vonaltól délre, az országhatárig eltrülő részét foglalja magában. A Bácska nagyobbik része jelenleg Szerbiához, a Vajdasághoz tartozik

A vidék a középkotban a tatárjárás utáni időszakot leszámítva, gazdag és sűrűn lakott állattartó és gabonatermő táj volt. A török háborúk miatt azután a lakosság elpusztult, vagy északra menekült. A helyükön gyér délszláv népesség települt meg. A kuruc idők után kezdődött ujra a magyarság letelepedés. Az új lakók az ország legkülönbözőbb részeiről érkeztek, a Dunántúlról éppúgy, mint a Jászságból, vagy a Felvidékről. Mellettük ma is itt él a délszláv nemzetiség.

Kalocsa már az Árpád-házi királyok korában egyházi központ volt. A török betörés ezt a központi szerepet megszüntette, a város jelentőségét csökkentette, de a szinte teljes pusztulás Bovskay hajdúinak támadása hozta magával. A lakosság nem tűnt el. Részben a környező mocsrakban húzódott meg, majd a visszatérés után más területekről érkezett, részben délszláv elemekkel töltődött fel. Ez a fejlődés újabb lendületet kapott az érsekség visszaköltözésével.

A környező nagy területek jobb gazdasági kihasználása érdekében sajátos település rendszer jött létre: a szállások. A város és ezen szállások katolikus népét a környező, kalocsavidéki, duna-tisza-közi reformátusok „potáknak" nevezték, ami sértő gúnynévnek számított.

A város szállásoknak nevezett külső gazdasági telepei azután fokozatosan állandó lakhelyekké alakultak, önállósödtak, majd a 19. század és a 20. század fordulóját független községekké váltak Ezek a „ kalocsai" népi kultúra képviselői, természetesen a városban élő hagyományőrző rétegekkel együtt. Jellegzetes színers hímzésük, rövidszoknyás viseletük és táncéletük. A paprikatermesztés és a nők papucs-viselete minden bizonnyal a török időkre vezethető vissza. Sajátos, csak itt megtalálható népművészeti tevékenységük a színes, virágmintes falfestés, a „pingálás".

Kalocsavidék tágabb értelemben foglalja magában a várost környező vidéken lévő településeket, ideértve a református, nem kalocsai eredetű, de máig hagyományőrző falvakat is.

Területünkön jelentős német kisebbség is él.