2017. december 15. péntek, Valér
Keresés:
Művészetek Völgye 2011
Völgynapló a Muharay Színpadon történt eseményekről.









Vigántpetend, a hagyományok faluja!


Vigántpetend, a „hagyományok faluja" néptánc, népzene, népszokás, népviselet bemutatókkal, néprajzi filmfesztivállal, közös mulatsággal és népi játékok sokaságával várja vendégeit.

Várjuk mindazokat, akik nemcsak szeretik, hanem meg is akarják ismerni hagyományainkat.  Várjuk azokat, akik szeretnek énekelni, táncolni!

Várjuk a gyerekeket, akik megtanulhatják a mesterségek fortélyait, azokat, akik próbára akarják tenni erejüket, azokat, akik meg akarják mutatni ügyességüket, leleményességüket!

Játszunk, énekeljünk, táncoljunk, mulassunk együtt!

A Muharay Színpadnál a Tókertben és a Facsiga játszókertben minden érdeklődő és minden korosztály talál kedvére valót, résztvehet a különböző tájegységről érkező hagyományőrző néptáncosok egésznapos programjain.


Július 22. péntek, 18 óra - Faluköszöntő, megnyitó.

„Zengő rezek – táncos lábak."

A Zengővárkonyi Köpüfa Zenakar és Hagyományőrző Táncegyüttes.



Július 23-31. MUHARAY SZINPAD - állandó programok a Tókertben

10 óra             Faluköszöntő. Táncosok és zenészek hívogatója.

10.30-12.00    Néptáncról, népzenéről mindenkinek. Zenés-táncos országjárás.

14.00-16.00    „Korok és korosztályok, ünnepek és hétköznapok". Népviselet-bemutató.

16.00-17.00    Énekeljünk együtt! Daltanulás.

18.00-20.00    Néptánc- és népszokás bemutató.

20.00-22.00    Táncház.


Július 23. szombat

„Táncoló, muzsikáló Rábaköz"

A Kisalföld déli részének tánckultúrája a korai és erős polgárosodás ellenére is megőrizte egyedi, régies arculatát. A magyar nyelvterület egyetlen pontja, ahol a történeti körverbunk a karéj mai napig élő hagyomány. Legnevezetesebb táncformájuk a dus, melyhez szorosan kapcsolódnak a szintén régi stílusú eszközös táncok; a seprűs, a cséphadaró, a köcsögözés.

A táncokat, szokásokat, dalokat, játékokat, meséket bemutatják: Kapuvári Néptáncegyüttes és a Vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Együttes


Július 24. vasárnap

„Hétpróbás legények"

Nyugat Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében ma is több településen működik, illetve alakul LEGÉNYCÉH.

„Legényavatás: A legénycéhbe a „Puhabnak" (fel nem avatott legény) írásban és szóban be kell jelentkeznie a céh gyűlésén, majd - ha a jelentkezést a legények támogatják - választ magának egy keresztapát, aki felkészíti a próbákra. A legénycéheknél különböző próbákat kell kiállnia a puhabnak. Jellemző a hét próba, amely a céh történetéhez, helyi hagyományokhoz (gólyalábazás, találós kérdések), a paraszti munkákhoz (kaszálás, zsákhordás, malomkő-hajítás stb.), néptánchoz, népzenéhez (énekelni és táncolni tudás) kapcsolódik. Amelyik jelentkező nem tudja a verbunkot és a céh nótát, a legénycéh reguláit, nem jelentkezhet. Ha nem sikerül az egyik próba, helyette javasolhatnak a legények újabbat, de hetet teljesíteni kell.

Ha megfelelt a puhab, bekeresztelik a Legénycéhbe. Tiszteletére eléneklik a céh nótát, eltáncolják a verbunkot. Majd ezt követi a legényavató mulatság, amely már nyilvános keretek között zajlik."

E legényavatás és az Alpokalja hagyományainak bemutatója: a Gencsapáti Hagyományőrző Táncegyüttes és a Kapuvári Néptáncegyüttes, Boglya Zenekar.
Az esti táncház vendége: Halmos Béla


Július 25. hétfő

„Szépen szól a kalocsai nagyharang"

„A tarka virágú kalocsai hímzés és pingálás messze földön ismert. Ez a művészet a Kalocsa 18–19. századi határában kialakult falvak: Drágszél, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek és a hozzájuk tartozó településrészek hagyományos paraszti kultúrája. A jellegzetes nyelvjárása, népművészete, katolikus vallása által jól körülhatárolható, földrajzilag a Kalocsai Sárköznek nevezett régióban élő néprajzi csoportot potának nevezik a környező falvak lakói. A ma is alkotó író-, pingáló- és hímzőasszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói. A hagyományőrző csoportok, a néptánc együttesek, a múzeum, a népművészeti ház e jellegzetes kultúra, a népművészet által meghatározott kalocsai identitás őrzői." (Romsics Imre)

Kalocsa élő népművészete 2010-től a Magyar Szellemi Örökség része.

A tájegység tánc és szokáshagyományait bemutatja: a kalocsai Csajgorás Néptáncegyüttes és a Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes

Sióagárd a „két Sárköz" (tolnai és kalocsai Sárköz) nemcsak földrajzilag elkülönülő, hanem néprajzilag is eltérő települése, Szekszárdtól 6 km-re, a Sió partján.

A Sióagárdi Népi Együttes a falu gazdag tánc- és népszokás feldolgozásait mutatja be, s megcsodálhatják gazdagon díszített viseleteiket is.
Az esti táncházban muzsikál: Fonó Zenekar és Agócs Gergely.


Július 26. kedd

Ünnepi és hétköznapi szokások a Rákos mentén

A Rákos mente etnikai és vallási tarkasága – az itt élő katolikus magyarság és németség, az evangélikus szlovákság történelem során összekovácsolódott népessége – megőrizte népművészetének egyedi vonásait.

A térség mai sokszínűsége ellenére, melyre a hagyományos gazdálkodó, paraszti lét és az elővárosi, ingázó életforma egyaránt jellemző, máig megtartotta viseletét és szokásait.

A vidék hagyományait  a Veresegyházi Népi Együttes és az isaszegi Csata Táncegyüttes mutatja be.
Zenekíséret és táncház: Zagyva Banda, Nyitrai Tamás és Hortobágyi Ivett


Július 27-28. szerda, CsÜTÖRTÖK

„Köszönöm anyám, hogy felneveltél " - az emberi élet fordulói Palóc földön.

A műsorban bemutatják a születéstől a kisgyermekkoron keresztül, a leány- és legényélet, az udvarlás, a leánykérés szokásait, a lakodalmat, a családi életet az első gyermek megszületéséig. A programban nyomon követhető a viseletek változása, a kislányból asszonnyá válás tradíciója is.

„A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátomásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül, s hova el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal. Fantasztikus népmesék elhullatott morzsáit összegyúrja, s azok hitté keményednek lelkében." Mikszáth Kálmán

Iglice Táncegyüttes és Muskátli Hagyományőrző Együttes, Jóbarátok Zenekar, Varsány.
Az esti táncházban muzsikál: Dűvő Együttes.


Július 29. PÉNTEK

„Hej Dunáról fúj a szél..." Bogyiszlótól – Alsónyékig.

„Nagy örömmel ajánlom a híres Bogyiszlói Zenekar reinkarnációját mindenki figyelmébe. Az Orsós Kis János vezette régi együttes előkelő helyen szerepelt mind a néprajzosok, mind a táncházmozgalom fiatal zenészeinek toplistáján. A hagyományok drasztikus szétfoszlásának időszakában néhány erdélyi zenekarral együtt az ő muzsikálásuk mentette át azt a lelkesítő zenei élményt, amely a revival mozgalom motorjaként működött. Hidat képeztek a múlt és a formálódó jelen között. Legtöbb helyen a hagyományos életmód felbomlása elsőként a zene és táncélet eltűnésével kezdődött. A bogyiszlói modell viszont megmutatta, hogy egy belső revival is létezhet, a falu közössége példamutató módon ápolta és tette színpadi produkcióvá a saját hagyományát, és azzal reprezentálja magát bel- és külföldön napjainkig." - Sebő Ferenc

Alsónyéki és Bogyiszlói Hagyományőrző Együttes.
Zenekíséret és táncház: Bogyiszlói Zenekar.
Vendég: Fábián Éva, mesemondó, énekes


Július 30. SZOMBAT

„Szívesen látjuk és elvárjuk kenteket, Itthon ne maradjon még az se, ki beteg!"

Bagi lakodalom.

16 óra  A Szerpentin kocsma előtt legénybúcsú

A Paplak előtt leánybúcsú, menyasszony-öltöztetés, menyasszony-búcsúztatás, kikérés

17 óra  Esküvői menet.

17.30   Muharay Színpad – Tókert: menyasszonytánc, menyasszonyfektetés, mulatság

20 óra Tisztelet Martin Györgynek!

Honvéd Táncszínház: „Kalotaszeg"

Rendező koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Kisér a Gázsa Zenekar

Táncház a Honvéd Táncegyüttessel.


Július 31. VASÁRNAP

11 óra              Vigántpetend, Katolikus templom. Szentmise és újasszony szentelés.

12-14 óra        „Morzsabál", ami a lakodalomból kimaradt.

Bagi Muharay Népi Együttes és a Fix Stimm Zenekar.




FACSIGA JÁTSZÓKERT (Papkert) 11.00-18.00

Szeretettel várunk minden kicsit és nagyot, aki szeretne megismerkedni nagyszüleink, dédszüleink játékaival. Lesz fonás, bütykölés, kütyüzés, éneklés, mesélés. Készül sárkány, rongybaba, kócvirág. Apróságok lépegethetnek, méricskélhetnek, horgászhatnak, míg a nagyok bennük gyönyörködve pihenhetnek.

Lesz:
Dúdoló – ringató a legkisebbek számára
Mesekuckó
Énekes, táncos, mozgásos, kidobós, körjátékok
Eszközös feladatok, szellemi játékok: Gólyaláb, rönk és sítalpas egyensúlyozó feladatok, célbadobás, diótörés,
labdavezetés, facsiga, horgászás, kirakós, szókereső, malomjáték stb.
Kézműves foglalkozások, tárgykészítés: Csutka és rongybabakészítés, csuhé figurák, nemezelés, madzagfonás, ékszerkészítés, tojásírás.
Völgypróba harci- és ügyességi játékok, vetélkedés.

A kert házigazdái:  a Muharay Színpad szereplői, és a pécsváradi Zengő Táncegyüttes játszóházvezetői

A programok házigazdája: Muharay Elemér Népművészeti Szövetség (www.muharay.hu)

A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

ELÉRHETŐSÉGEK

Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
Cím: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 22.
Tel/Fax:
+36-1-201-7931
Adószám: 19635394-2-41


ALAPSZABÁLYZAT
Támogassa szövetségünket adója 1%-val!
Új módszertani kiadványok
cheap jordan shoescheap jordan shoescheap jordan shoessac longchamp pas cher