1901 október 20-án született a Jászberényhez tartozó Hajtapusztán.

Anyja neve: Velkey Amália
Apja: Muhoray Mihály miután csekély földjén népes családjával nem boldogult, vasúti alkalmazott lett Kispesten.

Iskoláit nehéz körülmények között, megszakításokkal végezte. 6 elemi után mint pályafenntartó munkás a vasútnál dolgozott. Késõbb más alkalmi munkák vállalása mellett magánúton fejezte be a 4 polgárit, majd a reálgimnázium 5-6 osztályát.

1922-ben elvégzi a Mattyasovszky-Bolváry színész és rendezõ iskolát. Elhelyezkedni nem tud, ismét alkalmi munkákat vállal.

1926-28 között külföldre utazik. Francia- és Németországban él, követi és tanulmányozza az ottani színházi életet. Már akkor érlelõdik benne a gondolat a népmûvészetek és a modern mûvészeti törekvések összekapcsolásában rejlõ, a nemzeti kultúrákat megtermékenyítõ lehetõségekrõl. 1928-ban végleg hazajön és vidékre szerzõdik színésznek és rendezõnek. 1931-ben megkapja a pesterzsébeti Erzsébet Színház színháznyitási engedélyét. A színház igazgatójaként kezdeményezi a "Klasszikus sorozat olcsó bérletben" akciót. Amikor a munkásközönséget is szervezni kezdi, a város vezetõsége visszavonja a helyiség-engedélyt. Rövid ideig a Magyar Színházban dolgozik, azonban hasonló okokból onnan is kitiltják.

1934-ben bekapcsolódik az Új Tália színház szervezésébe. 1934-36 között a Magyar Írás folyóirat szerkesztõségi bizottságának tagja, színi- és filmkritikusa. A Prágai Magyar Hetilap cikkírója. 1935-37-ig a Kelet Népe folyóirat szerkesztõje, Szabó Pállal, Barsi Dénessel majd Tatay Sándorral dolgozik. (1939 - tõl Móricz Zsigmond lesz a lap fõszerkesztõje, M.E. továbbra is a lap munkatársa marad.)

1936-ban létrehozza a MŰVÉSZ STÚDIÓt, melynek meghatározott célja Bartók és Kodály szellemében a magyar játékszín és tánc kifejlesztése "a modern magyar színmûvészet megújhodása érdekében". Közben intenzív néprajzi tanulmányokba és gyûjtésbe kezd. A Stúdió munkájában több neves néprajzos szakember vesz részt (köztük Györffy István és Viski Károly professzorok). 1938 - ban a Mûvész Stúdiót rendészeti okokra hivatkozva bezárják.

1938 - ban elinditja a FALUSZINPAD MOZGALMAT.

1939 nov. 25-én a Fóti bemutatón 14O paraszt és munkásszereplő működött közre. Maguk készítették színpadukat, jelmezeiket. A bemutatónak nemcsak országos hanem külföldi visszhangja is támadt. Az akkori sajtó "a legjelentõsebb kultúrális kezdeményezés"-ként méltatta. Az"ötezer faluszinpad" terve azonban nem valósulhatott meg. A fóti siker után, azon a címen, hogy illetéktelenül avatkozott be a népmûvelésbe, M.E.-t az ország minden falujából kitiltják.

1939 - 4O ben megalakítja a Vasas Színjátszók népi csoportját. A Vasas székházban tartott nagysikerû bemutató után a rendõrség nem engedélyezi a további elõadásokat. Késõbb az angyalföldi leventékbõl alakít népi együttest, de velük már csak a fõpróbáig jut el. A Magyar Színházban tartott nyilvános fõpróbát karhatalommal oszlatják szét.

1941 májusában megrendezi a nagyszabású CSÍKSOMLYÓI SZABADTÉRI JÁTÉKOKat több mint húszezer nézõ elõtt. Ez alkalommal elsõként elevenítette fel a csíksomlyói ferencesek által õrzött középkori misztériumjátékok egyikét. Ebben az idõben a vallásos ifjúsági egyesületek és szakszervezetek keretében tudta csak megvalósítani elképzeléseit.

1942 - ben felkérik a Levente Központi Mûvészegyüttes vezetésére. Az együttes sikeresen szerepel a weimari és firenzei ifjúsági találkozókon. Ez a csoport volt a legjobbja a firenzei nemzetközi színjátszó versenynek. (A diákokból és ifjúmunkásokból válogatott együttes a német megszállás alatt

szétoszlik. M.E. és az együttes több tagja tevékenyen részt vettek az ellenállási mozgalomban.)

1943 - ban a Szárszói Konferencián "Népi kultúra, közösségi kultúra" címmel tart elõadást.

1945 márciusában belép a Nemzeti Parasztpártba. A Budapesti Nemzeti Bizottság tagja. Létrehozza a Szabadmûvelõdési Akadémiát. A Magyar Szabadszínjátszók Országos Szövetségének elnöke. 1945 március 15-én elindítja népi színjátszó csoportját, melyet ma is a nevével emlegetnek. 1946 március 4 - én a NÉPI ÉNEK, TÁNC ÉS JÁTÉKEGYÜTTES (Muharay Együttes)bemutató elõadást tart a Nemzeti Színházban. (Ezután , 2 és fél év alatt Budapesten és vidéken az Együttes több mint 15O elõadást tartott.)

1948 - tól a Nemzeti Parasztpárt kultúrális osztályának vezetõje, majd a Szabad Mûvelõdési Tanács tagja lesz. Idõközben megszervezi a Népi Együttesek Mûvészeti Kollégiumát mely késõbb beolvad a NÉKOSZba. 1951-ben megalakul a Népmûvészeti (majd Népmûvelési) Intézet melynek Néprajzi Osztályát vezeti 196O - ban bekövetkezett haláláig.

1959 - ben, a már beteg, 56 után munkalehetõségétõl és munkatársaitól ismét megfosztott M E. még szinpadra vihette a "Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme" címû darabját, Kodály Zoltán zenei közreműködésével. A szeptemberi bemutatót 4.OOO személyes, zsúfolásig telt szabadtéri szinpadon tartják meg, Kodály jelenlétében. Ezután M.E. végleg ágynak dõl.

196O február 2 - án meghal.